Jaci Burton - Tökéletes játék

Lassan átrágtam magam Jaci Butron, A tökéletes játékán.
Mit is írhatnék... valahogy nem lesz a kedvencem. Nem azt mondom, hogy rossz volt, mert a vége és az eleje nagyon is tetszett, csak ami közte volt, az nagyon el lett nyújtva. Miután összejöttek, minden pillanatban azt vártam, hogy mégis mikor üt be valami, ami mindent tönkre tesz. Ráadásul nekem egy kicsit túl nyers volt, értem én, hogy ez egy romantikus-erotikus regény, de kicsit erős volt nekem a nyelvezete...mármint a A szürke ötven árnyalata sokkal durvább mégsem éreztem, hogy sok az, ahogy meg van írva. Valahogy többet fordítottam volna a háttérben megbúvó érzelmekre, mint ahogy, az a végénél elő is bújt. Ott egy kicsit minden összeomlott, de végre elgondolkodtak az életük menetén és, hogy mit várnak a jövőtől vagy éppen egymástól. Szóval az elején és a végén tobzódtak az érzelmek, és ez tetszett, a közepénél meg belassult az egész. Én siettettem volna, bár így legalább fény derült mindkettejük "sötét" múltjára. Kicsit olyan, mint egy vasárnapesti romantikus film, de mégsem.

Túl drasztikusnak éreztem Liz kirúgását, de így legalább van valami, ami beindítja Gavin sztoriját. Nagyon érdekel, hogy mit kezd majd mindezzel a következő részben az írónő, vagy hogy Mickéknak milyen és mennyi köze lesz majd mindehhez. Csak egy apróság zavar, CSAK EZ A RÉSZ jelent meg itthon, de sebaj majd nekikezdek angolul, mert van még egy pár része (úgy nagyjából 8) és mind közül talán a hugica sztorija érdekel a legjobban.

≈Kicsit félreteszem, hátha lefordítják magyarra, de ha nem az sem gond. Azoknak ajánlom, akiket nem zavar, hogy nem tudja tovább olvasni a Riley család életét, vagy tud angolul.
10/6





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Guillaume Apollinaire: Tizenegyezer vessző

Tiffany Reisz: A szirén (Eredendő bűnösök 1.)

Kresley Cole - Az álmok sötét harcosa

Kresley Cole - A tél halálos csókja

Megint esik, szerda