KockaCica Blogja

Vendégbejegyzés -  Lollynymph Kiléptem egy kicsit a megszokott olvasnivalóim közül, ugyanis ma egy olyan regényt fogunk kitárgyalni, ami stílusában és műfajában is enyhén szólva messze esik az eddigi olvasmányaimtól... Jöjjön A szörnyszívű! Kezdjük rögtön egy ténnyel rólam: ki nem állhatom a romantikus regényeket. De komolyan, én őszintén bevallom, hogy agybajt kapok tőlük, és akárhányszor próbálkoztam egyet elolvasni, a vége az lett, hogy utáltam az egészet és félbehagytam, vagy végigküzdöttem magam rajta, de változatlanul utáltam az egészet. Nem tudom miért, pedig nem vagyok egy kőszívű alkat, de valahogy az ilyen könyvek nyálassága és sablonossága mindig felidegesít. Azonban egy kis részem töretlenül hisz benne, hogy igazából csak még nem találtam meg Azt a bizonyos romantikus regényt.  Ez volt az egyik ok, amiért belekezdtem ebben a regénybe, a másik pedig az, hogy idén végre én is rendeltem magamnak Könyvmolyképzős Szeretetcsomagot és megfogadtam, hogy mindenképpen...

Vendégbejegyzés -  Lollynymph Nemrég az egyik Líra könyvesboltban sikerült kifognom egy hatalmas leértékelést és természetesen egy halomnyi új könyvvel tértem haza. Ez a regény is a szerzeményeim között volt, alig több, mint egy ezresért sikerült hozzájutnom. Bevallom, nem hallottam még róla korábban, de a témája izgalmasnak tűnt és az is az eszembe ötlött, hogy KockaCica mennyire szereti ezt az írónőt, szóval lelkesen vetettem bele magam az olvasásba. Lássuk a fülszöveget, utána pedig nézzük meg, beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket!  Scarlet, Nathan és Miranda. Három idegen, mégis közös sors. Scarlet és két lánya egyedül néznek szembe a mindennapok nehézségeivel. Nathant elhagyta felesége, és már nem emlékszik, milyen érzés szerelmesnek lenni; csak kislánya, Zoe tartja benne a lelket. Miranda legnagyobb gondja az, hogy az új VW Bogara nem elég nagy ahhoz, hogy nővérével és két barátjukkal elmenekülhessenek egy hétvégre a záróvizsgák elől. Amikor világszerte jelenté...

Vendégbejegyzés - NightFlowerCaptain Vigyázat! Spoiler! Ha egy szóval kellene jellemeznem az 1984-et, azt mondanám: zseniális. Milyen értelemben használom ezt a melléknevet? Olyan hátborzongatóan pontosan ráérez a szerző, hogy hogyan lehet megkérdőjelezni és felborítani az emberi értékeket, hogy az olvasó csak pislog és csóválja a fejét döbbenetében. Ez a zsenialitás.  Orwell felépített egy világot, amelyben az ember nem lehet ember. Egy diktatúra, ami az egész bolygón jelen van, nincs menekvés. Főszereplőnk, Winston Smith - egy középkorú férfi, akinek a vesztévé vált a gondolkozás – szemszögén keresztül ismerjük meg ezt a különös rendszert. Milyen hely az, ahol nem lehet gondolkozni, nem lehet szerelmesnek lenni, nem lehet véleményt nyilvánítani, rettegni kell a saját családtagjaidtól, az otthonodban megfigyelnek, és még sorolhatnám, milyen módokon korlátozzák az életet? Gondolatrendőrség; telekép; a múlt átírása; „szeretet”minisztérium; gyűlöletkeltés; elnyomás; rettegésbe...