KockaCica Blogja

Megint csak elérkezett ez a nap.. Egy újabb év a blog háta mögött. Egy év, amely talán a legnehezebb volt. Egy év, amely rengeteg időmet vette el az olvasástól, a blogolástól, és tőletek, kedves olvasóim. Egy év boldogsággal, sikerekkel, ám néhol szomorúsággal és nehézségekkel tarkítva. Egy év telis-tele változásokkal. Egy év, amit nem felejtek el soha. Egy év, amit reményeim szerint még sok másik követ;) Köszönöm mindenkinek, aki olvas, bátorít és támogat! Veletek és értetek érdemes ezt folytatni! Hogy mindezt megünnepeljük, egy kis játékkal kedveskednék nektek:) A játék központjában a hármas számmal, a trilógiákra terelődik a hangsúly. Hogy ez mit is jelent? Azt, hogy a kedves kisorsoltak könyvespolca bővülhet akár A beavatot, vagy a Firelight -Tűzláng című könyvekkel. Mi a teendőd, ha részt szeretnél venni a sorsolásban? Látogass el a blog Facebookos oldalára ma este nyolc órakor, ahol minden további információt megtalálsz;) Játékra fel! /A játék aug. 17-től egészen szep...

Különleges nap a mai! Na, nem azért, mert szerda van, hanem azért, mert ma van a blog második szülinapja! *ujjongás* Megértük ezt is! Ha csak egy kicsit is belegondolok, hogy mennyi minden változott a kezdetek óta, de ha csak az elmúlt egy évet tekintem, akkor is sok mindenen vagyunk túl. És ki tudja mi jön ezután?:) Nagy boldogsággal tölt el, hogy az év folyamán gyarapodott a kis csapatunk, imádlak titeket csajok! <3 De emellett nem törpül el az, hogy milyen hálás vagyok az olvasóinknak, igen neked, aki most ezt is látja! Köszönöm neked, hisz nélküled nem biztos, hogy megértük volna ezt a napot! Mint ahogy köszönettel adózom a Kildara csapatának is, mindannyiuknak! A befogadásért, a terelgetésért, a dicséretekért, a kapcsolatokért, a találkozókért, a jó közösségért, és a rengeteg könyvért! Köszönöm nektek! Mert nélkületek kevesebb lenne ez a blog, és én is:) Na, nem nosztalgiázok, mert soha nem jutunk a bejegyzés végére! De nagyon fontos, hogy köszönöm mindenkinek, aki idáig (...

Boldog születésnapot kicsiny blogunknak! Hát most itt az én ajándékom! Eva soha nem akart igazán anya lenni. Egy olyan fiú anyja semmiképpen, aki hét iskolatársát, egy menzai alkalmazottat és egy tanárt gyilkol meg két nappal a tizenhatodik születésnapja előtt. Most, két évvel a történtek után, elérkezett az idő Eva számára, hogy egy ijesztően egyenes és őszinte levélsorozatban szembenézzen házassággal, karrierrel, családdal, szülőséggel és Kevin szörnyűséges tombolásával. A regény egy magával ragadó, érdekfeszítő és visszhangokat keltő történetet mesél el, amely robbanásszerű, kísérteties végkifejletbe torkollik. ~Mindenkinek van egy könyve, amit miután letett, úgy érzi valahogy minden más. Valahogy képtelen tovább haladni úgy, hogy csak leteszi, és veszi is a polcról a következőt. Nekem is valahol ezen a ponton van, ez a könyv. A történet vázlatosan annyi, hogy Eva levelekben meséli el férjének Kevin nevelését, a fogantatástól, napjainkig ingázva múlt, és jelen között. Ah...

Végre (vagy sem), de elérkezett a blog első szülinapja!!! Ennek örömére, egy kis különlegességgel készülünk nektek! Kezdeném is a sort egy számomra kedves könyvvel: Egy éve az Enigmával indítottam a blogot, így stílusosnak találom a második évet a második részével, azaz az Ezüsthíddal kezdeni. Hozzátenném, hogy fél évet csúsztattam, mert képtelen voltam elolvasni a végét... Akkor hát, Helena Silence-től az Ezüsthíd. Az első részben megismerkedhettünk Lennával, akit érző képességei kisebb-nagyobb bonyodalmakba keverték, de legfőképp Alex karjaiba. Magyarán egy olyan könyvet vettünk a kezünkbe, ami romantikus alapokon nyugvó krimi-fantasy történetet varázsolt elénk. Természetesen a várt happyenddel, így meglepett, hogy készült második rész is. El is gondolkodtatott rendesen, sőt még azt is megfontoltam, hogy a lelki békém érdekében nem rontom el a szép lezárást egy következő kötettel. DE (és jó nagy hangsúllyal) kellemesen csalódtam! Elég meglepően indít, sőt mi több...