Anne Bishop – Holló a hollónak
 |
Eredeti cím: Murder of Crows
Sorozat: A Mások 2. Kiadó: Twister Media Oldalszám: 448
Kiadás éve: 2018
Műfaj: urban fantasy
Fordító: Bozai Ágota
|
Meggie Corbyn elnyerte a Lakeside-i Udvarban lakó terra indigene lények bizalmát, de csak nehezen jön rá, mit is jelent köztük élni. Alapesetben, ember lévén Meggie alig lehetne más, mint megtűrt préda, de vérpróféta, cassandra sangue képessége teljesen más helyzetet teremt.
Két nagyon erős hozzászokást eredményező drog erőszakos cselekményeket váltott ki az emberek és Mások között; mindkét fajból többen meghaltak a közeli városokban. Így amikor Meggie látomásában véres hó és fekete tollak jelennek meg, Simon Wolfgard – a Lakeside-i Udvar alakváltó vezetője – elgondolkodik, vajon vérprófétájuk múltbeli támadást vagy jövőbeni eseményt látott.
Ahogy a próféciamondás késztetése egyre gyakrabban gyötri Meggie-t, a baj eléri az Udvart. A Mások és az a maroknyi ember, akik velük laknak, szükségszerűen együttműködik, hogy megállítsák az embert, aki elszántan akarja visszaszerezni az ő vérprófétájukat… és felszámolják a veszélyt, amely mindannyiuk pusztulásával fenyeget.
Már nagyon vártam ezt a folytatást -csakúgy, mint mindenki más, akit lenyűgözött az első rész-, így rettentő boldog voltam, mikor a Twister Media jóvoltából hozzájutottam, úgyhogy nem is fecséreltem az időt, amint lehetett, hozzá is fogtam az olvasásához! Szerencsére nem csalódtam:)
Fantasztikusan jó érzés volt visszacsöppenni a Mások uralta világba, és látni azt, hogy az első részben felbukkanó parányi változások milyen lavinát indítanak szépen lassan útnak. Mert ez a könyv elvarázsol és letarol, mindamellett, hogy továbbra is fenntartja az első rész hangulatát, ami nem ereszt. Ráadásul végre megmutatkozik mindaz a lehetőség, mely Meggie képességében rejlik, ez pedig izgalmassá és szövevényessé teszi a történetet. A milliószor kiaknázott alaptéma pedig még mindig tartja a szintet, cseppet sem érződik elcsépeltnek, sőt újabb és újabb színezetet kap a farkasok, vámpírok és különféle természetfeletti lények világa.
Mégis mindezt az élményt sokszor rontja a szöveg minősége, ami ugyan nem hemzseg az elírásoktól, de éppen elég hiba van benne ahhoz, hogy bosszantson és kizökkentsen a történetből, ami így olykor elveszíti húzását és meg-megállásra késztet. Ez csak azért olyan bosszantó, mert maga a cselekmény nem kívánja a szüneteket, sőt, a kötet szinte letehetetlen, de a nem megfelelő szövegkezelés elveszi ezt az érzést.
A szöveg minőségének dacára lebilincselő a szálak lassú összefonódása és az apránként kibontakozó, változást ígérő fordulatok felbukkanása, mely borzongó érzést kelt az olvasóban. Csakúgy, mint azok az események, amelyek végre választ adnak az első részben felmerült kérdésekre és kétségekre. Mi több, végre fény derül arra a helyre, ami olyan nagy rejtélyként magasodott az első rész fölé, arra a durva és kegyetlen helyre, ahol nemcsak vérüket, de az emberségüket is elveszik a cassandra sanguektól. Méghozzá csakis a profitért...
Mindennek ellenére boldogságosan mosolygós és szívmelengető a befejezés, amelytől csak még többre vágyik az ember, de még így is jóleső érzéssel hagyja magára az olvasót.
≈Köszönöm a Twister Medianak, hogy viszatérhettem a Mások uralta világba!
Borító:
Gyönyörű. Talán még az első rész borítójánál is szebb. 5 pont
Történet:
„Ó, fennvaló és alantvaló összes istenek!” Fantasztikusan izgalmas folytatás, tele kalanddal és titkokkal, de sajnos rengeteget ront az olvasás élményén a sok elírás. 4 pont
Karakter:
Még mindig egyediek, de már kevésbé vadak és veszélyesek, legalábbis azokra nézve, akiket befogadtak a nagy családjukba. Most végre megmutatkozott, hogy tényleg képesek gyengéd érzelmeket táplálni, mert a zord külső érző szívet takar. Viszont nem fejlődtek annyit, csak a fejlődés útjára léptek, ami az egész világot megrengeti majd. 4 pont
Megjegyzések
Megjegyzés küldése