Alice Munro – Kilátás ​a Várszikláról

Eredeti cím: The View from Castle Rock
Kiadó: Park Könyvkiadó
Oldalszám: 400
Kiadás éve: 2018
Műfaj: kortárs, családtörténet
Fordította:  Lukács Laura
Avagy egy család századokon átívelő története

Tulajdon ​családja ihlette meg a világ egyik legkiválóbb elbeszélőjét – az eredmény: a múlt helyenként regényes, pompásan megírt újrateremtése. Először Munro tizennyolcadik századi ősei tekintenek a távolba az edinburghi vár kiugró sziklájáról, aztán Ontarióban élő szülei néznek szembe meghiúsult ambíciókkal, végül, immár az ötvenes éveket megidézve, saját írói ébredésének története bontakozik ki a lapokon. Munro erőfeszítés nélkül vezeti át az olvasót ezen a nagy időíven, lazán kapcsolódó elbeszélésfolyammá szőve tényeket és mesét. Kötete ékesen bizonyítja, hogy az irodalomnak továbbra is rengeteg mondanivalója van az életről.

Mikor megkaptam ezt a kötetet a Park Könyvkiadótól egy kicsit elbizonytalanodtam, ugyanis teljes mértékben az olvasási komfortzónámon kívül eső könyvről van szó, ám valami mégis megfogott a fülszövegben. Elfogott egy olyan érzés, mely arra sarkalt, hogy az írónő családjával együtt fedezzem fel a régmúlt világát.

Kezdetben nagyon szürreális volt olvasni a régi időkről, az 1800-as évek Ettrickéről, a több heteken át tartó óceáni utazásról, majd a letelepedés nehézségeiről Amerikában és így tovább, nem is beszélve az itt-ott felbukkanó természetfeletti megnyilvánulásokról, avagy véletlenekről. Azon túl, hogy betekintést nyerhet az olvasó több generáció boldogulásába, néhol nehéz feldolgozni, hogy mindössze a túlélésből és küszködésből áll az élet, amit a munka, az alázat és a kitartás kísért csak. Persze, mindez igen objektíven van megírva, mégis nehézzé teszi az ember szívét és magát a könyvvel való haladást is. Ezt ellensúlyozandó, olyan életpillanatokat mutat meg az írónő, mely kíváncsivá tesz, egyszerűen ki akarod deríteni, hogy mi történt, hogyan jutottak onnan ide. Meglepő ezzel kapcsolatban, hogy Waltert leszámítva minden családtagja idős korában érzett késztetést arra, hogy lejegyezze az élete történéseit, csak ekkor kezdtek érdeklődni őseik iránt, épp akkor mikor már nincs lehetőség személyesen kérdéseket feltenni...

A könyv hátránya a rengeteg családtag, barát, szomszéd, iskolástárs, munkatárs stb. személy neve, amely szerintem egy ponttól kezdve követhetetlen, és az elbeszélések töredezettsége sem sokat javít a helyzeten. Ha most újrakezdhetném, bizonyosan egy cetli és egy toll társaságában tenném, hogy egy családfát és az adott személyekhez egyébként kapcsolódó személyeket feljegyezhessem. Valamint végig frusztrált, hogy szinte semmi igaz, a szeretethez, vagy szerelemhez köthető pozitív érzés nincs a kötetben, még a boldogság is csak épphogy fel-feltűnik pár oldalon. Emiatt a görcsös ragaszkodás, a megszállottság, és valami sötét mélabú lengi be a történetek hangulatát. 

Emellett pedig a lezárással kezdetben nem voltam elégedett, valami nagyobbat, többet vártam, aztán rá kellett döbbennem, hogy ez nem fantasy, hanem valakinek az élete, mely kevéssé tartogat egetrengető fordulatokat. Inkább azzal a tudattal kell megbarátkozni, hogy az írónő élete előttünk haladt lépésről lépésre, és halad is tovább.

Összességében beszippantott az írónő és családjának igencsak kalandos élete, de el is szomorított, mert szerintem az élet sokkal többet tartogat számunkra, mint a kötetben szereplők számára.

Ha egy olyan kötetre vágysz, mely a régmúlt életét vagy a XX. század Amerikájának nehézséggel tarkított éveit mutatja be egy család mindennapjain keresztül, akkor ez a te könyved!

Köszönöm a Park Könyvkiadónak, hogy betekintést nyerhettem egy igen komplikált család hosszas élettörténetébe!

Borító:
Szépen mintázza az Újvilág felé tartó utazását az írónő családjának. 5 pont

Történet:
Nehézséget okoz egy-két helyen a töredezettsége, de összességében magával ragad, még ha boldoggá nem is tesz. 4 pont

Karakterek:
A nagy időintervallumra való tekintettel rengetegen vannak, és nem is egyszerű mindenkit észben tartani.. Valamint képtelenség valakihez úgy igazán kötődni, mint más könyvekben a főszereplőkhöz, még ha az írónő azzá is válik a kötet végén. 3 pont

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Guillaume Apollinaire: Tizenegyezer vessző

Jeff Kinney: Egy ropi naplója

Kresley Cole - Az álmok sötét harcosa

Jasper Fforde – Monokróm

Megint esik, szerda