Maggie Stifvater - Forever
Hát, bárcsak örökké tartott volna...
akkor…
Amikor Sam megismerte Grace-t, ő farkas volt, Grace pedig ember. Sam végül megtudta, hogyan lehet ember, szerelmük a különös távolságtartásból a közös élet intenzív közelségévé változott.
most…
Itt véget is érhetne a történetük. De Grace nem maradhat ember. Ezúttal ő a farkas. És Mercy Falls farkasait egy végzetes, különös vadászat fenyegeti.
örökké…
Sam bármit megtenne Grace-ért. De képes-e egyetlen fiú és egy szerelem megváltoztatni az ellenséges, veszett világot? A múlt, a jelen és a jövő összeomlani készül, egyetlen pillanatban – élet és halál pillanatában. A búcsú vagy az öröklét pillanatában.
Már csak ez a szöveg felcsigázó, nemhogy az előző kötet vége. Bárki, aki képes nem tovább indulni ezen az úton, az előtt le a kalappal...lehet, hogy kicsit túlzok, de akkora volt bennem a tudni akarás vágya, a kíváncsiság hogy mi lesz velük, hogy nekem tovább kellett olvasnom. És imádtam! Tényleg igazán jó! Kicsit össze-vissza vagyok, mert még mindig a könyv utáni pezsgésben lubickolok, bocsi.
A vége. Hát, nem a kedvencem, sőt kevésnek is érzem, és éreztem az első olvasásra is, de így hogy van egy kis vigaszom (folytatódik Cole-ék sztorija) elmegy. Talán azért zavar, mert szentimentálisra sikeredett, vagy azért, mert utána rögtön jön az írónő utószava tele a regény igazság alapjával (ami amúgy tetszik, de tönkre vágja egy picit azt az emelkedett érzést a végén). Végül is nem tudom, de a sárga levélkét bírtam! (kihagynám a spoilert, aminek használatával amúgy értelme is lenne a mondandómnak) Ami a többi részt illeti, mondjuk az elejét (ha már a végével kezdtem!) nagyon jó. Ugyanaz a vontatott, feszült érzés, de itt már az előzőhöz képest. sokkalta elviselhetőbb, sőt élvezhetőbb. Ahogy várod, hogy találkozzanak, reménykedsz benne, hogy talán most, vagy most, és aztán a mély gödör. Ám kimásznak belőle, sok-sok megpróbáltatás (leginkább Cole fejtöréseivel megspékelve, és Tom vadászatának súlyával) után bekövetkezik a megérdemelt happyend. A kettő közt történtekről, meg nem rántanám le a leplet. Legyen annyi elég, hogy fantasztikus. Oh és, hogy minden szereplő elért arra a szintre, hogy élvezhető egyéniségek legyenek, ezt azért tartom fontosnak, mert nem egy olyan könyv akad, ahol ez nem történik meg. És persze a mozgató rugója az egésznek, a szerelem. Ez a csodálatos, kiismerhetetlen, örökké formálódó lény, ami itt elérte csúcsát.
≈ Nincs indokom, hogy miért olvasd el a sorozatot, csak ezer meg ezer, hogy miért ne hagyd ki!
10/10
Megjegyzések
Megjegyzés küldése