Jamie McGuire - Gyönyörű áldozat

A titokzatos múlt fájó sebeket rejt...
Már régóta furdalt a kíváncsiság, hogy vajon Taylor története mit tartogathat... Főleg az előző részben való feltűnése miatt. Na meg, amúgy is, hisz ő is egy Maddox;)
A fülszövege:

Falyn ​​Fairchild, a következő kolorádói kormányzó lánya mindent képes hátrahagyni. Már megtette ezt a kocsijával, a tanulmányaival, és még a szüleivel is. Megtörten tér vissza szülővárosába, és pincérkedést vállalva a Bucksaw Kávézóban. Falyn minden műszak után félretesz egy kevés pénzt, és reméli, hogy hamarosan összegyűlik annyi, hogy vehessen egy repülőjegyet, és eljusson az egyetlen helyre, ahol igazán megbocsátást nyerhet, a régmúlt bűneiért: Eakinsba, Illinoisba.

Taylor Maddox abban a pillanatban megérezte, hogy Falyn bajban van, amint leült egy asztalhoz a kávézóban. Taylor csábító, megszegi az ígéreteit, és még akkor is káprázatos, amikor piszok borítja be – minden megvan benne, ami Falyn szerint egy rámenős, szexi tűzoltóban is. Falynt nem vonzza az, hogy egy legyen a srác hódításai közül, ám egy Maddox fiúnak egy ellenálló lány a tökéletes kihívás.

Amint Falyn megtudja, hogy mit nevez otthonának Taylor, minden megváltozik. A Maddoxokra jellemző kitartás lehet, hogy nem lesz elég Falynnel szemben. És most először lehet, hogy Taylor lesz az, aki megégeti magát.
Falyn neve ismerősként csengett az előző kötetnek köszönhetően, akkor nem lehetet sokat megtudni róla, ám most annál inkább furdalt a kíváncsiság, hogy mit rejtegethet... Az nyilvánvaló volt, hogy a szülei nagyon csúnyán elrontottak valamit, de elképzelni sem mertem, hogy mi kellhet ahhoz, hogy egy család ilyen mélységekig szétessen. Soha nem gondoltam volna, hogy a hírnév és a presztízs többet ér, mint a saját lányunk... Szörnyű az, amit tettek, és valóban megbocsáthatatlan.
Szerencsénkre, itt lép a képbe az utánozhatatlan Taylor, aki feldobja, és felforgatja Falyn életét. Tanúi lehettünk csajozási technikájának, ami nem igen használt Falyn esetében, de csak egy bizonyos pontig... Egy Maddoxnak senki nem tud ellenállni, ugye?
De amíg Taylor helyett is tipródunk, hogy Falyn végre engedjen a nyomásnak, jókat nevetünk az évődéseiken, mosolygunk a megnyilvánulásaikon, és az arcunkról is leég a bőr néhány megmozdulásuk miatt. Ámbár ott motoszkál, hogy mit titkolhat a milliomos pincérnő?
A megfejtés nem váratot sokat magára... A találkozás pillanata egyszerre volt szívbemarkoló és megnyugvástadó. Jó volt újra együtt látni a családot, és felfedezni azokat az apró pillanatokat, amik az előző kötetekből ismerősek lehettek. De fájt rádöbbeni Falyn titkára... Majd egy másik titkára...
De minden olyan jól alakult, Taylor megértő volt, és istentelenül aranyos. Semmi nem állhatot az útjukba, legalábbis ezt gondoltam. De még túl sok volt hátra a könyvből, hogy semmi gond ne történjen... És igazam is lett. (könnyű úgy, ha az ember emlékszik az előző részre...)
Gond, gondra halmazódott, mindketten hibáztak, egyikük sem engedett, egyszer az egyik, másszor a másik nyitott, de soha nem egyszerre. Mégis, ha egyszer egy Maddox fiúba habarodsz, bármi is történjen, a végén minden helyrejön:)
≈ Már már sajnáltam Taylor, hogy olyan sokat kell kuncsorognia Falyn szeretetéért, de a rázós út végén egymásra találtak, és ezt az epilógus remekül zárta.
10/8