Neil Gaiman & Michael Reaves & Mallory Reaves – Ezüst álom

Eredeti cím: The Silver Dream

Sorozat: Köztesvilág 2.

Kiadó: Agave Könyvek

Oldalszám: 206

Kiadás éve: 2017

Műfaj: ifjúsági, fantasy, sci-fi

Fordító: Farkas Veronika

Világok közt járva..

A ​tizenhat éves Joey Harker az imént mentette meg az Altiverzumot – azt a dimenziót, amelyben az összes lehetséges Föld megtalálható – a teljes pusztulástól. Miután sikerült elsajátítania a dimenziók közötti átjárás képességét, társaival, a Köztesvilág szabadságharcosaival küldetésre indul, hogy közös erővel fenntartsák az egymással versengő mágia és a természettudomány egyensúlyát, melyek képviselői az összes világ felett át akarják venni a hatalmat.

Amikor egy Acacia nevű idegen lány Joey után lopakodik a Köztesvilág bázisára, minden a feje tetejére áll. Senki nem tudja, ki ez a különös idegen, és honnan származik, valamint azt sem, hogy honnan tud ilyen sokat a Köztesvilágról. Hőseink veszélyes pillanatok elé néznek, és Joey szokás szerint nem számíthat másra, csak a saját találékonyságára – és végső esetben, de tényleg csak a legvégső esetben, talán Acaciára is.

Az Ezüst Álom csupa izgalmas dimenzióközi csata és szemkápráztató utazás a világok között, mely minden egyes fejezetben újabb és újabb fordulatot tartogat. Igazi letehetetlen kaland az időben és a térben.

Az első kötet után nagy izgalommal vártam a folytatást, hisz a lehető legtöbbet szerettem volna megtudni az írók által kreált Multiverzum minden pontjáról, a Altiverzumtól, a Hexen át egészen a Binárisokig.

Mindenek előtt, a szokásos megmosolyogtató humorral nyit a kötet, ugyanis azonnal egy küldetés közepébe csöppennünk, ahol Joey legfőbb feladatának a névváltoztatás kérdését látja - szólítsatok csak Joe-nak -, ahelyett, hogy a kilátástalan helyzetéből próbálna menekülni... Ennek köszönhetően pillanatok alatt felidéződik az első kötetben megismert Joey, a kellőképp esetlen és kissé dekoncentrált, ám bátor és nagyszívű srác. Emellett érződik, hogy az utolsó találkozásunk óta a Köztesvilág küldetéseiknek és gyakorlatainak  hála személyisége megváltozott, mintha érettebbé és tapasztaltabbá vált volna.. Mintha, mert inkább csak feszegeti a határait, így előfordul, hogy pofára esik, de minden egyes ballépése után képes felállni, éppen ezért szeretjük őt annyira. Na meg, az sem hátrány, hogy képes a világok közt járni...

Ami a történetet illeti, a tudományos magyarázatok és szavak nyilván nem maradhattak el, szóval az írók fantáziájával most sem volt gond, de ki merem jelenteni, hogy visszavettek egy kicsit, amiből egy fokkal érthetőbb és kezelhetőbb történet és szöveg keletkezett. Ez természetesen nem eredményezett egy kevésbé izgalmas vagy fordulatos cselekményszálat, mindössze a kitalált világ felfedezéséről átkerült a hangsúly egy komplikáltabb jelenség és egy ismerősen idegen személy megismerésére.

Ennek a váltásnak köszönhetően a cselekmény igen lendületes és szórakoztató, mely ugyan nem sok fordulatot tartogat, de néha képes meglepetést okozni. Ilyen meglepetések az új szereplők behozatalával járó események, vagy a világokon túl, az idővel való játszadozás, melyről több szót nem is ejtenék. ;) Olvasd el, és minden világossá válik!

Összességében még mindig kíváncsiságot ébresztő, még mindig sok kérdést rejt magában, és még mindig nem tökéletes, de ez egyáltalán nem baj. Ugyan néha azt kívántam, bárcsak részletesebb, alaposabb lenne, hogy mindent megtudhassak erről az elképesztő világról, hogy bárcsak tovább tartana egy-egy rész, hogy bárcsak kétszer ilyen vastag lenne ez a kötet, de mindeközben sodródtam a történettel, mert beszippantott. Élveztem minden érzelmi megnyilvánulást, ami mélyebbé, kissé komolyabbá tette a karaktereket, vártam minden apró jelenetet, melyben helyet kapott Színes és a barátnő, és alig vártam, hogy a titkolódzásnak vége szakadjon, hogy fény derüljön a Dereséj mibenlétére csakúgy, mint az új világjárók személyére. Nem mondom, hogy feltétlenül elégedett vagyok az események alakulásával, de mint fentebb említettem Joey mindig képes felállni..

Ha nagyjából két órás gyomorgörcsre és izgulásra vágysz, néhány vicces, esetenként viszont szomorú részlettel megtűzdelve, akkor válaszd ezt a fantasyt, ami nekünk, felnőtteknek is szól!

≈Köszönöm az Ageve Kiadónak és a Kildarának, hogy újra részese lehettem a Multiverzum világainak! Azonnal kérem a befejező kötetet!

Borító:

Tökéletesen illik az előző borítóhoz és a történethez is, ugyanis segít elképzelni Joey világát, ráadásul még kék is. 5 pont

Történet:

Szórakoztató, izgalmas, egyedi és fordulatos történet, ami messzire repít a hétköznapok szürkeségéből. Mi mást várhatna még az ember egy ifjúsági fantasytól, ami Neil Gaiman, Michael Reaves és Mallory Reaves fejéből pattant ki?! Talán csak annyit, hogy hosszabb és részletesebb legyen, hogy több időt tudjon a olvasó Joey és Színes társaságában tölteni. 4 pont

Karakter:

A terjedelemnek hála ismét nincs arra lehetőség, hogy a szereplők veséjébe lássunk, sőt, egyre kiismerhetetlnebbnek tűnnek. Ráadásul Színes többszöri felbukknását is hiányoltam.  Mégis elmondható az, hogy fejlődésnek indultak, legalábbis ami Joey-t illeti. 4 pont