Becca Fitzpatrick - Silence

Silence - Vihar előtt, a sorozat harmadik része Beccától. 
Megint lelőnek belőle egy kicsit...:

HA MÁR CSAK A CSEND MARAD, HALLATSZIK VÉGRE AZ IGAZSÁG HANGJA IS?

Nora Grey nem emlékszik élete elmúlt öt hónapjára. Azután, hogy egy temetőben ébred, és megtudja: hetekig keresték, megpróbálja életét visszazökkenteni a régi kerékvágásba. Iskolába jár, legjobb barátnőjével, Vee-vel lóg, igyekszik elkerülni édesanyja ijesztő új pasiját.
Csakhogy néha megszólal a fejében egy hang, egy idegen gondolat, amelyet nem képes megérteni. Látomásaiban angyalszárnyak jelennek meg és földöntúli lények, akiknek semmi dolguk Nora életében.
És ott van az a lerázhatatlan érzés is, hogy egy része mintha hiányozna.
Aztán Nora és egy szexi idegen útja keresztezi egymást, és a lányban feltámad a megmagyarázhatatlan vonzalom. Úgy tűnik, minden kérdésére nála van a válasz… és nála van Nora szíve is. Minden egyes perc, amit együtt töltenek, egyre hevesebb – és Nora végül rádöbben, közel áll hozzá, hogy szerelembe essen. Ismét.

Úgy, de úgy vártam ezt a könyvet, a második befejezése miatt, erre szembesülnöm kellett egy kis bukkanóval... 
Már az elején tudtam, hogy utálni fogom ezt a részt. DE nem úgy mint gondoljátok, mert a nemhiszemelhogyígykelletttörténnie módon nem tetszett, azaz olyan helyzetekbe bírt sodorni minket az írónő, hogy a hajam téptem (izgalmamban is:)). Az elején azt az érzést keltette bennem, mintha minden eddigi hiába lett volna, nagyjából, mint egy olyan filmben, ahol a főszereplő a sok-sok történés után felébred és ráeszmél, hogy mindent csak álmodott... szívás... mert hát nem emlékezett!!! Bár az álom találó, hisz Nora sérült emlékezetének sikerül eltalálnia Folthoz és így, minden a helyére is kattant...volna (téptem a hajam). Itt kicsit megorroltam Foltra a törlés miatt, de lehet őt nem szeretni? Főleg annál a szívszorító jelenetnél, mikor kénytelen letérdelni, s feláldozni a szárnyait a szerelméért. Ha ez nem volna elég, abba az egyetlen emberbe volt képes beleszeretni, aki halálával képes lett volna érző emberré tenni őt... Ember akar még egyáltalán lenni? Az egész könyv ilyen intenzív, telis-tele érzelmekkelés nehezebbnél nehezebb választásokkal. És itt végre döntésképes volt Nora, ezerszer jobb, mint eddig. Most már igazán benőtt a feje lágya, ezért is volt olyan izgalmas a Scottal való nyomozása, és ha már Scott, imádom! A könyvet is az utolsó fejezetéig, bár addig minden olyan elrendezettnek tűnt... de csak tűnt, mert elég nagy lett a baj... Ez csak a vihar előtti csönd volt. 
≈ Érzem (muszáj, hogy így legyen) hogy minden meg fog oldódni, hisz Norának sok támasza van, akik bármire képesek a szabadságukért! 
10/8