Seanan McGuire – Minden szív kaput nyit

Eredeti cím: Every Heart a Doorway
Sorozat: Csellengő gyerekek 1.
 Kiadó: Fumax
Oldalszám: 160
Kiadás éve: 2018
Műfaj: dark fantasy, horror,
young adult
Fordító: Miks-Rédai Viktória
Mi vár a kapu túloldalán?

Eleanor ​West otthona csellengő gyerekek számára. 
Házalók, látogatók, vizsgálók kíméljenek!

A gyerekek hajlamosak eltünedezni, ha adja magát a lehetőség. Átlépnek a szekrény hátulján, becsusszannak egy tükörbe, beesnek a nyúl üregébe, vagy egy vén kútba, hogy aztán egy merőben más helyen bukkanjanak elő.
De a mágikus vidékek már semmi hasznát nem látják azoknak a gyerekeknek, akikből kifacsarták a csodát.
Nancy is utazott egyszer, aztán visszaküldték. Viszont mindaz, amit átélt a túloldalon… az ilyesmi megváltoztatja az embert. A West kisasszony gondjaira bízott gyerekek nagyon is meg tudják érteni. Ugyanis mindnyájan keresik a visszautat saját fantasztikus világukba.
Nancy érkezése azonban komoly változást hoz az Otthonba. Valamiféle sötétség ólálkodik a sarkok mögött, és amikor elszabadul a pokol, Nancy és újdonsült iskolatársai lesznek azok, akiknek a rejtély végére kell járnia.
Kerül, amibe kerül.

A Kegyetlen szellemekhez hasonlóan, ezt a kötetet is a Könyvfesztivál keretében sikerült beszereznem, amiért rettentő hálás vagyok a Fumax Kiadónak!

A kötet már a kezdetek kezdetén jó érzést keltett bennem, a szépséges borítója és az izgalmakat ígérő fülszövege nem engedte, hogy ne ezzel térjek haza. És amint kinyitottam, rájöttem, hogy bizony jól döntöttem, hogy még helyet szorítottam ennek a történetnek a táskámban.

Maga a történet érdekes és izgalmas, első látásra Narnia és Alice Csodaországának bizonyos elemeit idézi, de ez csak a látszat.. Amint elkezd fény derülni egyesek világára, és a világok felépítésére, az egymáshoz való elhelyezkedésük fontosságára, úgy képed el az olvasó, hogy mindez milyen hihetetlen és csodálatos. Legyen szó alvilági mozdulatlanságról, tündéréletről, cukormázas királyságról vagy pókok szőtte birodalomról, ezekben a világokban mindenki megtalálja a helyét. De mi történik akkor, ha a nekünk teremtett világ nem kér belőlünk többet?

Eleanor West otthona az a hely, ahol a visszatértek megnyugodhatnak egy pillanatra, és összegyűjthetik erejüket, legalábbis mindaddig, míg meg nem érkezik Nancy és feje tetejére nem áll minden. Ám Nancy nem nyugszik, amíg végére nem jár a történéseknek, szerencsére ehhez a kalandhoz akad néhány segítőtárs is.

Az egyre halmozódó furcsaságok és képtelenségek, a felmerülő lehetőségek egyszerre jelennek meg, de valahogy kifejtetlenek maradnak, a levegőben lógnak. A történések pedig megbotránkoztatóak, de az elbeszélésben rejlő tárgyilagosság miatt távolról szemlélhetjük őket. Emiatt az ember kicsit kapkodja a fejét, miközben próbálja feldolgozni, hogy a kedves légkörű iskola miként válik brutális gyilkosságok színterévé. Egy cseppet abszurd, ám ez még semmi..

A borús, sötét, ám hívogató hangulat beszippant, és csak úgy repülnek az oldalak, miközben bepillantást nyerhetünk a szereplők történetébe, aminek a segítségével kicsit jobban megismerhetővé válnak és közelebb kerülnek az emberhez. Rajtuk keresztül válik világossá, hogy ez a könyv nem csak mesébe illő utazásokról szól, hanem a beilleszkedésről és az elfogadásról is, amit mindannyiuknak meg kell tanulni visszatéréskor. Hogy miért van szükség minderre? Mert ezek a gyerekek és kamaszok egy olyan világból kénytelenek visszatérni, mely szabadságot és boldogságot teremtett a szívükben. Egy olyan helyet kell hátrahagyniuk, ami rájuk lett szabva, ami kifejezetten nekik készült, amely megmentette őket a való világ elutasításaitól és kudarcaitól. Mert a saját világában mindenki különleges és fontos szereplő, képesek befolyással lenni annak alakulására, sőt maguk írhatják a sorsukat. Mindez a való világban nem így működik, és ez a felismerés teszi olyannyira fájdalmassá a visszatérést, melybe bele kell nyugodniuk, hiszen nagyon ritka, hogy kétszer is kinyíljon ugyanaz az ajtó..

Ennek a felismerésnek és a rejtélynek a kiteljesedésében vet gátat a történet rövidsége, ami nagyon bosszantó. Túl hamar ér végét a nyomozás, túl hamar lepleződik le a titok, így esélyt sem ad arra, hogy az olvasó maga jöjjön rá a szörnyűségek mögötti igazságra. Hasonlóan frusztráló a zárás is, mely olyan gyorsan jön, amilyen gyorsan már megy is, ezzel hiányérzetet és egy cseppnyi csalódást hagyva maga után. Csak az nyújt vigaszt emellett a rohanós lezárás mellett, hogy érkezik a folytatás, amely remélhetőleg több Logikával és Erénnyel lesz átitatva, és az oldalszáma is megduplázódik.

Ha szereted a mesebeli világokat, és szívesen megtudnál róluk többet is, emellett pedig nem zavar egy kis fejetlenség és vér, akkor neked szánták ezt a kötetet!

≈Köszönöm a Fumaxnak, hogy betekintést nyerhettem mások világába!

Borító:
Megytévesztően békés... 5 pont

Történet:
Áthatja az Oktalanság és a Romlottság, amelyek miatt kevés a konkrétum, ám annál több a brutalitás. Izgalmas és érdekes, de sajnos keveset ad a rövidségéből adódóan. 4 pont

Karakter:
Kevéssé ismerhetőek meg, de mindjüket hajtja a remény, hogy visszatérhetnek szeretett világukba, és emiatt bármire képesek. 4 pont

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Anne Bishop – Holló a hollónak

Guillaume Apollinaire: Tizenegyezer vessző

Michael J. Martinez – Az Enceladus-krízis

Cassandra Clare - Holly Black: A bronzkulcs

A. O. Esther – Frigg rokkája II.