Könyvek sokkoló befejezéssel

Vendégbejegyzés - Lollynymph

A helyzet az, hogy ma már tényleg szerettem volna egy rendes könyvkritikás bejegyzést hozni, de rá kellett döbbennem, hogy semmi olyat nem olvastam az utóbbi egy-két hétben, amiről szeretnék vagy tudnék egyáltalán valamit összehozni. Szóval ma ismét egy kis szösszenettel érkeztem, és remélem, jövő héten már egy könyves kibeszélőt tudok hozni!
A lényeg viszont, hogy ma mutatok nektek öt olyan könyvet, amiknek a befejezése valamilyen szempontból sokkolónak mondható, legalábbis számomra mindenképp az volt. Úgyhogy nézzük is a könyveket! (A sorrend nem számít!) 


Ugye erről a könyvecskéről már írtam korábban és nagyon tetszett, viszont ha jól emlékszem, ki is emeltem, mennyire a földhöz vágja az embert a lezárás, amikor végre kiderül a nagy titok. Nagyon keserédes a befejezése, de pont ezért zseniális, és ha egy szomorkásabb csattanóra vágytok, mindenképp tegyetek vele egy próbát! 

2. Holly Black-Cassandra Clare: A vaspróba
Szerintem már sokat beszéltem arról, hogy mennyire odáig vagyok ezért a könyvért, illetve a sorozatért, és ehhez az első kötet felfoghatatlanul agyrepesztő csattanója is nagyban hozzájárult. Komolyan, az ember olvassa a könyvet, aztán az utolsó 10 oldalon kiderül az az ultrameglepő dolog, és utána minden, amit addig olvasott, teljesen átértékelődik! El sem tudom képzelni, milyen érzés lehetett azoknak, akik akkor olvasták el a könyvet, amikor még nem jött ki a második része és hosszú hónapokat kellett várniuk, hogy megtudják, hogy mégis mi lesz ezután?!


3. Janne Teller: Semmi
Ennek a könyvnek a befejezése a szó legszorosabb értelmében nevezhető megrázónak, sőt, tulajdonképpen az egész könyv egy nagy sokkolás... Csak halmozódnak egymásra a szörnyűségek, a lezárás pedig cseppet sem nevezhető megnyugtatónak, egy apró szikrányi boldogságot sem kapunk, amit nagyon nehéz elviselni. Mindezek ellenére szerintem megéri egyszer elolvasni, nagyon sokan vannak, akikre a sokkoláson túl is nagy hatással tud lenni. 

4. Marie Lu: Prodigy - Született tehetség
Ez ugye a Legenda-trilógiának a második része, ami egyébként még mindig az egyik kedvenc sorozatom és éppen most olvasom újra, úgyhogy reményeim szerint számíthattok belőle valami kis szösszenetre... De a lényeg, hogy ez ugyebár egy katonai disztópia, tehát alapból sem szűkölködik a durva dolgokban, viszont a második könyv valami olyan szörnyű dolog kiderülésével fejeződik be, hogy az ember csak ül a könyvvel a kezében, mered maga elé, és nem tudja felfogni, hogy mi történt!


Rendben, azt mondtam, hogy nincs sorrend, de igazából hazudtam, mert számomra ez A Legsokkolóbb Könyv, amit valaha is olvastam. Egyszerűen valami olyan durva dolog van a legvégén, hogy még mindig képtelen vagyok felfogni, hogy ez tényleg megtörtént, pedig már jó két hónap eltelt azóta, mióta olvastam. Ötletem sincs, hogy mi lesz a következő részben, vagy egyáltalán hogy fogom én kibírni addig... 

Ezek lettek volna a legsokkolóbb olvasmányaim, legalábbis eddig. Van olyan a listán, amitől nektek is leesett az állatok? Vagy van olyan könyv, ami szerintetek ide illik még? 

MeowMimi~

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Emmi Itäranta – Tiltott álmok városa

Az ég a földig ér

Jasper Fforde – Monokróm

John Cure - A gonosz új arca

Szaszkó Gabriella – Nyisd ki ezt a naplót!