Peter Clines - 14

Eredeti cím: 14
Kiadó: FUMAX
Oldalszám: 464
Kiadás éve: 2016
Műfaj: dark fantasy, horror,
sci-fi, thriller
Fordító: Habony Gábor

Erre nem lehetett számítani..
Ezt a könyvet nem szabad alábecsülni, mert annál nagyobbat koppan az ember..
A fülszövege:

Lelakatolt ​ajtók, szokatlan fények, mutáns csótányok.

Nate lakásával valami nincs rendben. De a gondolatait most más köti le. Utálja a munkáját, a bankszámlája lassan kimerül, és még barátnője sincs. Elképzelni sem tudja, mit vár az életétől. Új lakása nem éppen ideális, de legalább élhető, és megengedheti magának. A bérleti díj egészen alacsony, a házkezelő cég ügynöke szuperbarátságos, és a rendellenességek inkább csak idegesítőek, mint nyugtalanítóak.

Egészen addig, amíg a férfi nem találkozik Mandyvel, a szomszédjával, és fel nem fedezi a lány lakásának furcsaságait. És a másik szomszédjáét, Xeláét. És Tim és Veek lakásáét is.

Merthogy a régi, Los Angeles-i téglaépület minden egyes bérlakása szolgál némi rejtéllyel. Olyan rejtélyekkel, amelyeknek a története több mint száz évvel korábbra nyúlik vissza. Némelyik furcsaság szembeötlő, míg másokat zárt ajtók rejtenek el a kíváncsi tekintetek elől. Viszont ha e különös rejtélyek összeadódnak, az akár a véget is jelentheti Nate és barátai számára.

Vagy az egész világ számára…

A fülszövegnek köszönhetően kicsit rettegve és félszegen, ám annál inkább kíváncsian vágtam bele ebbe a vaskos kötetbe. Szerencsémre egy cseppet sem csalódtam, mert elkápráztatott, megdöbbentett, és rendkívül jól elszórakoztatott.

A szédítő mivoltát már a kezdetek kezdetén lehetett érezni. Akkor még csak vészjóslónak tűnt a halálát elkönyvelő személy futása, de az idő múlásával olyan értelmet nyert, hogy csak pislogtam. Merész, és őrületes fogás az írótól, hogy a megoldás egy szeletét rögtön az olvasó arcába nyomja.

Mindez után pedig éles váltásként belecsöppenünk Nate életébe, és költözködésébe. A már megjósolt furcsaságok nem is váratnak sokat magukra, szinte azonnal szembetűnnek. De miért is tulajdonítanánk neki nagy jelentőséget? Hisz minden háznak, lakásnak vannak sajátosságai, amik megadják a hely egyéni jellegét. Igen ám, de ilyenkor általában egy recsegő padlódeszkára, vagy egy egyedi faragványra, oszlopra, ablakra gondol az ember. Nem zöld csótányokra, értelmetlen elrendezésre, és lelakatolt helyiségekre. De ez még semmi, minél több lakót ismerünk meg, annál több szokatlan, oda nem illő dolog bukkan fel. Mégis az okokat homály fedi… Talán ez az a pont, ahol az olvasó a könyv részévé lesz, és elkezd Nate-tel, a lakókkal közösen gondolkodni és nyomozni. Ekkor eredünk végérvényesen a rejtély nyomába, és válunk tagjává a Rejtély Rt-nek.

Kezdetben úgy tűnik, nem sok mindenre fog fény derülni, hisz semminek sincs értelme, semmihez sem nyúlhatnak, mert a gondnok óvó tekintete végigkíséri minden lépésüket. Csakhogy Nate nem áll le. Vakmerő, kitartó, és a munkáját vagy a lakását sem félti, ráadásul könnyűszerrel talál magának cinkosokat, az akár rongálásig is elfajuló kutatásokhoz. Emellett végre rálelt az élete hivatására, és nem engedi, míg minden titokra fény nem derül.

Minden egyes felfedezés hozzáad az izgalomhoz, visz előre, és többet kíván. Egyre izgalmasabb, hihetetlenebb, és félelemre okot adó fejleményekbe botlunk, amiknek látszólag nincs értelme. Mindenki próbálja összeilleszteni a kirakós darabjait, miközben róluk is egyre több réteg válik le, hogy jobban megismerhessük őket. Így egyszerre fedezhetjük fel a házat, és a benne lakókat, akik különbözőbbek nem is lehetnének. Ez a sokrétűség viszont elvezet a megoldásokhoz, amik ugyan csavarosak, de teljesen értelemszerűek, mert az apró részletek összeillenek. Így kezd elhatalmasodni az olvasón az a tipikus érzés, hogy “Ó, hogy ez mennyire nyilvánvaló volt! Miért nem vettem észre?”. De a legmegdöbbentőbb, hogy ezzel egy időben pedig néhány megoldásra, ha akartunk volna, se jöhettünk volna rá, mert annyira abszurd, hogy ilyenre senki sem gondol, az írón kívül. Ebből pedig az adódik, hogy az ember elkezd találgatni, egyre merészebb ötletei támadnak, kombinál, spekulál, hátha hamarabb rájön, hogy mi áll a háttérben, mint Nate-ék. Lehet, hogy az én fantáziám szegényes, de biztosnak gondolom, hogy az apró furcsaságokból kiindulva, senki sem gondol akkora kozmikus eseményre, mint ami szép lassan kinövi itt magát. Sőt, mikor azt hinnénk, hogy mindenről leomlott a lepel, akkor ér a meglepetés, hogy tud még újat, és nagyobb horderejűt mutatni ez a könyv. Pedig a fülszöveg figyelmeztet, hogy ez “akár a véget is jelentheti Nate és barátai számára. Vagy az egész világ számára…”.

Természetesen nem lenne etikus bármi konkrétumot elárulni, mert az elvenné az egész lényegét, és lerombolná azt a világot, ami a szemünk láttára bontakozott ki, de egyet leszögezhetek, hogy erre a globális, hihetetlen, észveszejtő, és félelmetes magyarázatra nem lehetett számítani. Arra pedig végképp nem, hogy hogyan fonódnak össze a szálak, az elejétől kezdve, hogy a végén a olvasó azt érezze, hamarabb is összerakhatta volna a képet. Mégis megkönnyebbülve, és egy kicsit gazdagabban csukjuk be a könyvet.

≈Nagyon köszönöm ezt a szenzációs könyvet a Fumax kiadónak, és a Kildarának, hogy eljuttatta hozzám!

Borító:

Valahogy nem fogott meg. Nem igazán tudnám megmondani miért, de nem tetszik. Valahogy, nem így jelenítettem volna meg ezt a bizonyos 14-es ajtót. 1 pont

Történet:

Izgalmas, torokszorító, és félelmetes. Röviden, mikor azt gondolnád, hogy egy csótány nem tartogathat semmiféle meglepetést, akkor jön ez a könyv és rácáfol. 5 pont 

Karakterek:

Mindegyikük más és más, így izgalmasak, és érdekesek. Ha arról van szó, komolyak, de egy kis sörözés a teraszon mindenkiből kihozza a viccesebb énjét. Mellettük pedig ott vannak a múlt szereplői, akikről nem tudunk meg sok mindent, de azt igen, mennyire önzetlen, és önfeláldozó, ugyanakkor milyen kegyetlen, és önző is tud lenni az ember. 5 pont