J. L. Armentrout - Odszidián
Az úton mégis akadt egy kis időm olvasni, így nekiestem a Luxen sorozatnak. Ezért jöhet az Obszidián, Jennifer L. Armentrouttól.
Először is kicsit butának éreztem magam, hogy nem jöttem rá, hogy mifélék, mikor latint tanulok, de ezen átlendültem. Ami kifejezettem tetszik, hogy Kat blogot ír, mégpedig könyvekről, nem mondom, hogy nem esett jól a szívecskémnek. A könyv olvasását nagyban viszi előre az a momentum, hogy nem tudjuk mik Daemonnék (pont azért nem is írom le) és, hogy a sok furcsaság hogyan köthető össze. Majd mindezek kiderülése után sem akad meg a mű (sok könyvnél tapasztaltam, hogy utána lapossá válik, majd csak később lesz izgalomban részünk), mert még nagyobb kérdés kerül elénk: Mit tett Daemon Kattel? Emellett nagyon vicces egy könyv, tényleg ma azon kaptam magam, hogy felnevettem a buszon (kicsit sem volt kínos :D), talán azért tud ilyen vicces lenni, mert magunkra ismerünk benne, legalábbis velem ez történt. Izgalmas és megfog az, hogy tudjuk, képtelenek egymásnak ellenállni, sőt utálni akarják egymást, ez egy kicsit a Gyönyörű Rohadékra emlékeztet. A könyv végén a kis nézőpont csere a kedvencem, mindig is imádtam a másik nézőpontból szemlélni. A sztoriban párszor felszínre kerül, hogy Daemon minden csak nem közömbös Kattel szemben, de az nem tudtuk, hogy már az odaköltözésekor, mondhatni beleszeretett, ezért imádom a végét. És szerintem igenis azzal, hogy távol akarta tartani Katet magától és a testvérétől egyaránt, pont hogy közelebb vonzotta, mert ha nem már az elején nem bunkó, akkor lehet, hogy Dee oda se ment volna bocsánatot kérni. Még jó, hogy nem így történt!
 |
Nekem nem tetszik a képen lévő csávó,
legalábbis Daemont én szexibbnek képzelem!:D De kinek mi... |
Először is kicsit butának éreztem magam, hogy nem jöttem rá, hogy mifélék, mikor latint tanulok, de ezen átlendültem. Ami kifejezettem tetszik, hogy Kat blogot ír, mégpedig könyvekről, nem mondom, hogy nem esett jól a szívecskémnek. A könyv olvasását nagyban viszi előre az a momentum, hogy nem tudjuk mik Daemonnék (pont azért nem is írom le) és, hogy a sok furcsaság hogyan köthető össze. Majd mindezek kiderülése után sem akad meg a mű (sok könyvnél tapasztaltam, hogy utána lapossá válik, majd csak később lesz izgalomban részünk), mert még nagyobb kérdés kerül elénk: Mit tett Daemon Kattel? Emellett nagyon vicces egy könyv, tényleg ma azon kaptam magam, hogy felnevettem a buszon (kicsit sem volt kínos :D), talán azért tud ilyen vicces lenni, mert magunkra ismerünk benne, legalábbis velem ez történt. Izgalmas és megfog az, hogy tudjuk, képtelenek egymásnak ellenállni, sőt utálni akarják egymást, ez egy kicsit a Gyönyörű Rohadékra emlékeztet. A könyv végén a kis nézőpont csere a kedvencem, mindig is imádtam a másik nézőpontból szemlélni. A sztoriban párszor felszínre kerül, hogy Daemon minden csak nem közömbös Kattel szemben, de az nem tudtuk, hogy már az odaköltözésekor, mondhatni beleszeretett, ezért imádom a végét. És szerintem igenis azzal, hogy távol akarta tartani Katet magától és a testvérétől egyaránt, pont hogy közelebb vonzotta, mert ha nem már az elején nem bunkó, akkor lehet, hogy Dee oda se ment volna bocsánatot kérni. Még jó, hogy nem így történt!
≈Összegezve tetszett, de valahogy rövidnek éreztem és túl kevés minden derült ki. DE így legalább ki tudnak adni még pár részt! Alig várom már, hogy a negyedik is meglegyen!
10/8
Megjegyzések
Megjegyzés küldése