Amanda Stevens - A Próféta
Kicsit pihentetnem kellett a könyvet, értsd úgy, hogy már kedden kiolvastam...
Aminek annyira örültem az előző rész végén (Devlines üzenet), kiderül, hogy nem is tőle származik, de szerencsére ez semmiben nem gátolja az érzéseik megmutatását. De ha nem ő küldte akkor ki? Itt kezdődik a probléma... Már a sorozat elején sutba vágta Amélia apja (nagyapja) szabályait, de csak most tudjuk meg, hogy mindenek mi a következménye. Itt jön a képbe a Próféta más nevén Robert, aki mellesleg egy szellem. És nem akármilyen, el tudta hitetni (már az első részben) Améliaval, hogy élő, de ez csak most kap igazán hangsúlyt. Ugyanis ki kell deríteni ki ölte meg, hogy tovább léphessen. Hogy lehet úgy nyomozni, hogy kísértenek, és folyton valaki pillantását magadon érzed? Améliának mégis sikerül fényt derítenie a gyilkosságra és arra is, ami szükségszerű, de szomorú, el megrendítő. Legalábbis én így éltem meg azt a pillanatott, amikor felfogtam, miért is hajtott le az útról Mariamma.
Úgy érzem az első két rész teljes mértékben ezt a részt vezette fel. Ez a rész is kuszán kezdődött, egyre több minden derült ki, de úgy, hogy képtelen legyen bárki is összeilleszteni azt. Egészen a végéig, ahol, mint egy arcon csapás, letaglóz minket az igazság. És nem vagyok elégedett az epilógussal! Hogy lesz Amélia, az a sápadt, vak öregasszony??? Egyéni problémám sajnos az, hogy nincs és nem is lesz folytatása, így soha nem tudom meg, hogyan s mikor válik olyanná...
≈Hogy a kis lelkem egy kis megnyugvást kapjon talán, el fogom olvasni a sorozat 0.5 részét (The Abandoned). Csak még nem most, mert nem vágyom az angolra és a címe sem sejt sok jót:) Ami pedig a magyarra lefordított részeket illeti, bátrán fogjon hozzá minden romantika, krimi, szellem és okkultizmus rajongó!
10/8
Megjegyzések
Megjegyzés küldése