Cora Carmack - Színjáték

A Színjátékot már jó rég olvastam és csak most vettem észre hogy kimaradt...de pótoltam!
Nagyon megijedtem mikor még csak az alcímet olvastam, azt hittem minden összedől a kis világukban, de kellemesen csalódtam a továbbiakban. Ugyanis ez a könyv nem Blissékről szól, hanem az igaz szerelemről, melyet Cade megtalál, és nem csak azt hiszi, hogy megtalálta. Nem is tudom, mit írjak erről a könyvről, egy kicsit összetettebb és megrázóbb, mint az előző kettő. Cade és Max élete is megtört egy ponton mikor elvesztették szeretteiket, de együtt képesek elviselni a fájdalmat. Maxnek plusz problémája, hogy a szülei csak az elhunyt testvérét látják benne, és így nem fejezheti ki önmagát kellőképp. De a jó oldala ennek, hogyha a szülei nem lennének ilyenek, sosem találkozik Caddel, mondjuk ehhez az is kellett, hogy Cade azt higgye elvesztette élete szerelmét. Aki valójában nem is élete szerelme volt csak benne láttam a biztos egyszerű jövőjét. Ám ez cseppet sem igaz Maxre, vele az élet korántsem egyszerű… De sikeresen, jó pár buktatón keresztül, megtalálták a békét s az elfogadást.

≈Egész lezártnak érzem a sztorit, de nem haragszom meg ha lesz folytatása!
10/8

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Emmi Itäranta – Tiltott álmok városa

Az ég a földig ér

Jasper Fforde – Monokróm

John Cure - A gonosz új arca

Szaszkó Gabriella – Nyisd ki ezt a naplót!