Szürke, a film
Már itt az elején érdemes leszögezni, hogy nagyon megosztó a film. Lesz, aki szeretni fogja, de lesznek, olyanok akik csak a hibákat fogják észrevenni benne. Ezt azért is tisztázom már most, mert én személy szerint egyszerre tartozom mindkét csoportba, szóval nem látom ennyire feketén fehéren.
Nem is tudom hol kezdjem, talán azzal, hogy mit éreztem utána. Hazafele tartva úrrá lett rajtam a sikíthatnék. Komolyan, sétáltam az utcán és azt éreztem, hogy muszáj felsikítanom. Lehet, hogy ez őrülten hangzik, de a könyv végén is hasonlót éreztem, talán az érzelmek/érzelmeim felfokozottsága miatt. Ezt azért mindenképp pozitívumnak könyvelem el. Emellett imádtam a zenéket egyaránt a filmben és a könyvben. És kb ennyi jut most eszembe, amit itt kiemelhetnék. Mert hát könnyebb valamit negatív kritikával illetni, mit minden egyes jó részletét leírni. Félreértés ne essék ez most nem azt jelenti, hogy nem tetszett vagy, hogy rossz lenne, csak annyi, hogy egyszerűbben tudom felidézni azt, ami zavart.
Természetesen nem kivitelezhető sok minden a könyvből, de nagyon zavart, hogy a második részből bekevertek dolgokat. Mint mondjuk az új lakásban való iszogatás a csészékből, ami nem is úgy történt és nem is akkor. Az sem nyerte el a tetszésemet, hogy felpörgették az időt, még talán el tudtam volna viselni, hogy egy két (talán kicsit több) részlet kimarad, de ez már túl sok volt. Pl Georgiaból egy iszogatáson és a sárkány repülőzésen felül semmi nem maradt. Vagy az a rész mikor telefonon felhívja Ana, Greyt a fotózás miatt. A következő momentum, hogy egyszerűen a film számos pontján képtelen voltam kiverni a fejemből azt a kérdést, hogy vajon szegény Dakotának hány millió alkalommal kellett pucérra vetkőznie, mikor Dornant csak, ha talán kétszer láttuk nadrág nélkül. Nem mintha zavarna, hogy nem pucérkodtak, sőt a nő meztelensége párszor már zavaró volt. Ha már zavarónál tartunk, vannak olyan jelenetek, amik nem jó értelemben viccesre sikeredtek. Olyan, mint Grey "Szia bébi!" elköszönése, de ez még úgy ahogy elmegy, de nem egy olyan rész is volt, amin nem kellett volna nevetni, csak komikusra sikeredett. Gondolok itt a "Harapnám én is a szádat" mondatra. ≈Mindezek ellenére, szerintem jó volt, tényleg. Nem fogható a könyvi élményhez, de ez egy jól sikerült filmváltozat.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése