Rick Riordan: A villámtolvaj (Percy Jackson és az Olimposziak 1.)

A tizenkét éves Percy Jacksont eltanácsolják az iskolából. Megint.
Bármennyire igyekszik, úgy tűnik, képtelen távol tartani magától a bajt. De tényleg szó nélkül végig kell néznie, ahogy egy kötekedő kölyök molesztálja a legjobb barátját? Tényleg nem szabad megvédenie magát az algebratanárnővel szemben, amikor az szörnyeteggé változik és meg akarja ölni?
Természetesen senki nem hisz Percynek a szörny-incidenssel kapcsolatban; abban sem biztos, hogy magának hisz. Egészen addig, míg a Minótaurusz be nem kergeti a nyári táborba.
Hirtelen mitikus lények járkálnak ki-be a lakokba és Percy görög mitológia könyve megelevenedik. Rájön, hogy az olimposzi istenek a huszonegyedik században is élnek. Sőt, ami ennél is rosszabb, felbosszantotta őket: Zeusz villámát ellopták, és Percy az első számú gyanúsított.
Percynek mindössze tíz napja van arra, hogy megtalálja és visszaadja a Zeusztól ellopott holmit, és békét teremtsen a háborúságban álló Olimposzon.


~Percy Jacksonról már biztos hallottatok, hisz egy elég felkapott könyvsorozat, ami már két film adaptációt is kapott. A film elemzése most elmarad, de Kockacica elmondása szerint egy jól sikerült mű lett, még, ha néhol el is üt a cselekménye a könyvtől. Hát, akkor lássuk most a könyvet.
Percyvel egy iskolai múzeum látogatáson találkozunk először, és már akkor mindenkinek szemet szúrhat valami nincs rendben a sráccal. A könyv hátlapja pedig le is lövi a poént, Percy félisten és miután a Minótaurusz égő fáklyát varázsol anyjából, a fiú beköltözik a Félvér-hegy kicsiny táborába hogy kiképezhessék a többi istengyerekkel. Amit nem értettem, hogy miért nem jönnek rá az első öt percben ki Percy apja? Hmmm lássuk, beránt egy gyereket a szökőkútba anélkül, hogy hozzáérne, a vécéből vízsugárt lövell mindenfele, de ő nem lesz vizes, Jézusom megsérült, de oh, semmi baj már ott áll a vízben és semmi baja. Basszus lehet, hogy Héphaisztosz az apja?! Nem, elárulom nem ő. Poszeidón végül csak küld egy jelet, hogy igen Percy az ő kölyke bár ezzel beismeri megszegte, hogy a Nagy Triász többé nem nemz gyermeket. Persze, utána jön a villámkereső expedíció Medúzával, Árésszel, oroszlán szöktetéssel és sok mással. Az egész jól felépített, izgalmas, és mindig ott a kérdés, ki lopta el a villámot, valóban Hadész? És mi van az Orákulum jóslatával? Na és Percy anyukájával? Olvassátok el és megtudjátok...
De lássuk a karaktereket: Percy, mint főhős szerethető, pimasz néhol esetlen de mindig harcra kész. Vele együtt tudtam utálni a mostoha apját és vele együtt szerettem és aggódtam az anyukájáért. Jó volt látni hogy nem várja el Poszeidóntól, hogy feltétlenül örüljön a létezésének, mert még ő sem tudja hányadán áll félvérségével. Annabeth egy talpraesett stratéga, és egy jól megformált női karakter. Külön köszönet az írónak hogy nem volt túl nagy hangsúly a Luke iránt való szerelmén. Grover, vagyis kecskepajtás pedig amilyen gyáva első ránézésre, olyan bátran képes küzdeni a barátaiért. Igazi barátja Percynek.
Végszóul ez egy méltán felkapott sorozat így az első könyv elolvasása után. Kíváncsian várom mi lesz ezután Percyvel.

Kedvenc szereplők: Percy Jackson, Grover Underwood, Hadész, Kharón
Amit szerettem: az istenek emberiek voltak, a csavart a végén,
Amit nem szerettem: kicsit fiatalak a szereplők a tetteikhez képest
Kedvenc idézet:"Amit ezután tettem, olyan ösztönös és vakmerő volt, hogy simán elnyertem volna az Év Hiperaktív Hülyegyereke címet."
10/10

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Imre Viktória Anna – A villámsújtotta torony

Harry ​Potter – Roxfort Évkönyv

Guillaume Apollinaire: Tizenegyezer vessző

M. Leighton - Down to you

Jaci Burton - Tökéletes játék