M. C. Beaton: Agatha Raisin és a spenótos halálpite (Agatha Raisin 1.)


Agatha Raisin, az egyedülálló, célratörő reklámügynök eladja cégét, felszámolja londoni életét és leköltözik a mesés nyugalmú, festői Cotswoldsba. Ám a vágyott életről kiderül, hogy borzalmasan unalmas. Agatha, hogy unalmát elűzze, benevez a helyi pitesütő versenyre. Mivel fogalma sincs sütésről-főzésről, vesz egy kész pitét a londoni ismerős boltban, és sajátjaként nevezi be. Még a zsűri elnökét, a helybeli Cummings-Browne ezredest is megpróbálja megvesztegetni, de nem ő nyer. Ám a verseny végeztével az ezredes hazaviszi a süteményt, megeszi és meghal. Kiderül, hogy a pite spenótjába gyilkos csomorika keveredett. A rendőrség ugyan véletlen balesetként zárja le az ügyet, ám Agatha gyilkosságra gyanakszik és nyomozni kezd…

~Hát, azt hiszem nagy fába vágtam a fejszém. Ha az Agatha Raisin sorozat, nem is annyira közismert, mi sem igazolhatná élvezhetőségét, hogy több mint huszonöt(!) kötet jelent meg belőle angolul, és tizennyolc magyarul.Lássuk hát most, a kezdetek kezdetét az első részt!
Agatha, a profi reklámszakember végre, de meglehetősen hamar nyugdíjba vonul, és leköltözködik egy kis angol faluba. Na, de milyen is a városi nagyasszony élete, itt ahol meg van az a bizonyos távolságtartás a "betelepültektől"?
Agatha Raisin, az egyik leghumorosabb karakter, akiről olvastam, hát még, hogy egy krimiről van szó! Az eddig nem túlzottan társasági életet élő, ötvenéves nő, benevez egy pitesütő versenyre, hogy végre felfigyeljenek rá, és már itt kezdődnek a bajok. Annyira szimpatikus volt, hogy végre egy olyan főhősről olvashattam, aki nem mindig a becsületes utat választja! Agatha nem áll neki, hogy nem létező főzőtudományára alapozzon, inkább elmegy, és vesz egy pitét, majd még a zsűrit is megpróbálja lekenyerezni!
Ugye mivel ez egy krimi, meg van itt a nyomozós, baleset volt, vagy sem esetek, de senki se gondoljon komoly hangvételű könyvre! Itt bizony, néha megáll a történet, hogy megigyon egy teát, és ezzel is remekül festi le a vidéki idilli, de belül mégis viszályos életet. Agathat persze a felbukkanó ellenségek, és kellemetlen felsülése a piteversenyen, nem akadályozza meg hogy nyomozni kezdjen, ezzel belopja magát a helybeliek szívébe, ami többé kevésbé, talán, sikerrel is fog járni, vagy sem?
Erőssége a történetnek, a remek humor, az érdekes mellékszálak és, hogy a szereplői gyakran elég idősek. Agathában remekül magunkra ismerhetünk, mint a kissé suta barátkozási próbálkozások, esetleg ahogy mi is megpróbálunk néha, kissé megkönnyíteni a magunk dolgát.
A könyv remek nyári, pihenős könyv, vagy csak ha valami kis laza olvasmányra vágyunk, a két monumentális regényünk között. Ami pedig végképp meglepett, hogy a könyv egyidős velem, és mégis akár ma is játszódhatna.
A könyvből készült film is, 2014-ben, ami remekül visszaadja a könyv hangulatát, és bár voltak benne részek amiket rendesen megváltoztattak, mint a hirtelen kreált szerelmi háromszög, vagy, hogy Roy meleg, de ezek is inkább hozzáadnak, mint elvesznek.

Kedvenc szereplők: Agatha Raisin, Bill Wong,
Amit szerettem: remek hangulat, humor, élethű szereplők
Amit nem szerettem: a krimi szál lehetne erősebb is
Kedvenc idézet:" - Elfelejtette bekapcsolni a szerkentyűt."
10/10

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Anne Bishop – Holló a hollónak

Guillaume Apollinaire: Tizenegyezer vessző

Michael J. Martinez – Az Enceladus-krízis

Cassandra Clare - Holly Black: A bronzkulcs

A. O. Esther – Frigg rokkája II.