Anne Rice: A testtolvaj meséje (Vámprkrónikák 4.)

Vendégbejegyzés - NinjaDeltoidMacska

Vámpírhős, rocksztár, embertömegek csábítója, kísértő szellem… Lestat valóban rendkívüli a halhatatlanok között! Mégsem boldog, lángoló vére tovább űzi, szeretne visszaváltozni halandóvá, hogy halálon túli léte újra értelmet nyerjen. Ez a vágy űzi céltalan bolyongásaiban, Amszterdamtól az Amazoni őserdőkig, míg végül találkozik az egyetlen lénnyel, a minden ördögnél gonoszabb Testtolvajjal, aki valóra válthatja kívánságát. De miután Lestat lemond vámpírtestéről, tudomásul kell vennie azt, amit rég elfelejtett: a halandó ember sebezhetőségét és gyarlóságát…
Újra üldözőbe kell vennie a rejtélyes testtolvajt, hogy visszaszerezze ellopott testét, hogy újra elfoglalja helyét minden vámpírok leghatalmasabbjaiként…

~Vegyesek az érzéseim ezzel a könyvvel kapcsolatban. Az elején untam magam, nem kötött le Lestat szenvedése, majd miután kicsit megpörköli magát, és David végre beszél a fejével visszataláltam a könyv hangulatához. Ebben a könyvben kiállhatatlan volt Lestat karaktere, hol szerettem, mert megvillantott egy kis gonoszságot, de azonnal vissza is süppedt a sírás és a halálosan szerelmes szenvedő szerepébe én pedig téptem a hajam hogy "te hülye hát nem veszed észre hogy átver?!". De legalább Mojo ott volt mellette, és vigyázott rá. Claudia "felbukkanásait" Lestat rémálmaiban nagyon szerettem, jó volt olvasni az eszmecseréiket, Claudia továbbra is az egyik kedvenc karakterem és remélem fel fog még tűnni a későbbi részekben. Emellett ami hol menti, hol aláássa a könyvet az a humora. De tényleg, nem lehet komolyan végigolvasni Lestat szenvedését a wc-vel, vagy hogy úgy retteg Mariustól mint valami tinilány az anyjától. A történet szerelmi szálát Gretchen szolgáltatta, aki egy viszonylag kedvelhető karakter bár nem sok színt hozott be, a végén pedig haragudtam rá ahogy fogadta Lestat. A könyv megmentője mégis a vége a luxushajón való bujkálás és tervszövés. Bár Lestaton itt is csak fogtam a fejem hogy folyton csak arra tudott gondolni hogy le akar feküdni Daviddel, mert most képes rá. Ha egy elmebeteg rohangál a fantasztikusan erős vámpírtestedben, miközben te egy náthába is belehalsz, nem ismétlem, NEM állsz le szexelni egy hetven éves öregemberrel! De a végén kétszer is meglepődtem, és végül is jó szájízzel tettem le a könyvet, hogy belekezdhessek a következő részbe.

Kedvenc szereplő(k): David Talbot, Mojo, Claudia
Amit szerettem: a két csavar a végén, Lestat ismerkedése a halandó élettel, Claudia felbukkanása
Amit nem szerettem: nyögve nyelős kezdet, Lestat sírása és szenvedése
Kedvenc idézet:"(David) - El ne kezdj sírni megint!
(Lestat) - Szeretek sírni. Muszáj. Mi másért bőgnék ennyit?"
10/7