Macskás Book Tag szerdára

Bocsi a kései posztért, de most döntött úgy a netünk, hogy végre megembereli magát és működésbe lép. Így azt is sikerült megtudnom, hogy ma van a MACSKÁK világnapja!!! És természetesen ki nem hagynám ennek a megünneplését, ezért összedobtam egy kisebb Book Taget pár híres macsekről. Jó szórakozást!


1. Csizmás kandúr- egy ellenállhatatlan, kalandokban gazdag könyv:
Rögtön az Ulysses Moore sorozat villant fel a lelki szemeim előtt. Ha ebben nincs kaland, és titkok milliárdjai, akkor egyik könyvben sem. Letehetetlen és magával ragadó világot álmodott elénk az író, ami beszippant. És nem mellesleg arra eszmél az ember, hogy ő is a könyv részévé vált.. Lehet, hogy gyerekeknek íródott, de bármely korosztály kezébe adnám.
2. Cheshire Cat- egy könyv, amin annyit vigyorogtál, hogy már majdnem szétrepedt az arcod:
Hát megint inkább sorozatot említenék, mert van az a betegségem, hogy ha elolvasok egy sorozatot, fogalmam sincs, hogy az adott jelenet, amire gondolok, melyik részben lelhető fel... Szóval ajánlanám a Luxen sorozatot, és a Bane krónikákat, vagy inkább, úgy Magunst en block, ha nevetni akar az ember. De nyilván majdnem minden könyv központi eleme a humor, amit én nagyon értékelek, mert imádom!

3. Grumpy Cat- egy könyv, ami után nagyon morcos lettél:
Ha hiszitek, ha nem, én csak boldog, szomorú, vagy dühös tudok lenni úgy általánosságban egy könyv kivégzése után. Valahogy a morcos szinten át szoktam lendülni. Talán A koronahercegnőt tudnám említeni. Igen, azt a könyvet egy kicsit morcosan tettem le, de ehhez hozzájárult az is, hogy reméltem, nem egy másik kötetben lesz vége ennek a szálnak, de sajna tévedtem... Azóta is várok.

4. Tom- egy könyv tele balszerencsével:
A nemrég olvasott Nyugalom tengere jutott eszembe először, de nem tökéletesen igaz rá az állítás. Nem írnám le ilyen negatívan a könyvet, ám tény, hogy a rossz "szerencséjük", miatt találkoznak a főszereplők.. Remélhetőleg, majd vasárnap jön róla a véleményem:)

5. Hello Kitty- egy cukormázas sztori, ami már majdnem túl tökéletes volt, hogy igaz legyen:
Szerencsémre ilyenbe még nem futottam bele, vagy csak nagyon-nagyon elvétve, de az olyan alkalmak kiábrándítóak. Konkrét emlékem sajnos nincs, mert csak, mint tucatkönyv maradt meg bennem az érzés egy Ulpius-házas könyv után (ezzel nem lehúzni akarom, mert igenis vannak nagyon jó könyvei), hogy ennek most semmi értelme. Nincs benne realitás, nem lehet tanulni se belőle, egy jót nevetni vagy akár elgondolkodni rajta, maximum megbotránkozni..


Hát ennyi lett volna... Még egyszer boldog macskák napját minden cuki és kevésbé aranyos szőrgombócnak, akiket imádok!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Guillaume Apollinaire: Tizenegyezer vessző

Tiffany Reisz: A szirén (Eredendő bűnösök 1.)

Kresley Cole - Az álmok sötét harcosa

Kresley Cole - A tél halálos csókja

Megint esik, szerda