M. J. Arlidge: Üsd, vágd (Helen Grace 2.)
Vendégbejegyzés - NinjaDeltoidMacska
Helen Grace felügyelő nyomozni kezd, miközben újabb és újabb férfiak esnek a gyilkos áldozatául. A média a női Hasfelmetszőként emlegeti a sorozatgyilkost, aki megbünteti azokat a férfiakat, akik titokban prostituáltakhoz járnak.
A nyomozás nem várt fordulatokat vesz, és míg Helen a kirakós darabkáit próbálja összerakni, a gyilkos nem áll le, egyre leleményesebb gyilkosságokat hajt végre, és egyre érthetetlenebb, miért csinálja…
~ Szerettem, hogy ez a sorozat kicsit kiforgatja a többi krimi könyvet. Végre női sorozatgyilkosok!
A több nézőpont még mindig tetszetős, ahogy a fontosabb szereplők életébe beleshetünk ezzel együtt a gyilkoséba is.
Főszereplőnk, Helen próbálja megtartani a maradék magánéletét, és próbál gondoskodni Marianne utolsó "hagyatékáról". Nagyon tetszett ez a szál, mert nem számítottam rá. Akármilyen kegyetlen volt a nővére még Helen is elfogadja a tényt, nem volt lehetősége nem "rossznak" lenni.
Az új segéd Tony szála annyira nem hozott lázba. Érezhetően az író, férfi létére, mégis inkább a női szereplőkben jeleskedik.
A végén mikor Helen és a gyilkos farkasszemet néznek az egy igazi tetőpont volt, és ha nem tudnám, hogy van harmadik rész komolyan aggódtam volna a rendőrnő életéért, de még így is az egyik legizgalmasabb jelenet volt amit régóta olvastam.
Így hát elégedetten mondhatom, ha még nem is tökéletes, de fölfele ível a sorozat.
Kedvenc szereplő: A gyilkos,
Amit szerettem: az izgalom a nyomozásban, a női szereplők, Marianne hagyatéka, a kis vers az elején
Amit nem szerettem: gyenge férfi szereplők
Kedvenc idézet:"A prostituáltak évszázadokon át estek áldozatul a férfierőszaknak anélkül, hogy bárki könnyet ejtett volna értük, olyan nagy baj az, ha egyszer ők kerülnek a bot rosszabbik végére?"
10/8.5
Megjegyzések
Megjegyzés küldése