Dan Wells: Az ördög egyetlen barátja ( John Cleaver 4.)


John Wayne Cleaver démonokra vadászik: megölték a szomszédait, a családját, és a lányt, akit szeretett, mégis mindig győzelmet aratott fölöttük. Most egy titkos kormányzati elitcsapatnak dolgozik, és arra használja az adottságait, hogy a lehető legtöbb szörnyeteggel végezzen…
…csakhogy a szörnyetegek rájöttek, hogy üldözik őket, és a csendes macska-egér játék totális természetfeletti háborúvá készül kirobbanni.
Johnnak nem tetszik ez az életmód. Nem akar az FBI bábja lenni, nem akarja, hogy egyetlen barátját egy elmegyógyintézeti szárnyba zárják, nem akar szembenézni a magát A Vadásznak nevező, rettenetes kannibállal és legfőként nem akar embereket ölni. De ahogy a mondás tartja, nem kaphatsz meg mindent, amit akarsz. Ezt a saját kárán tanulta meg, ahogy azt a ruháján egyre csak szaporodó vérfoltok is bizonyítják.Amikor John ismét szembeszáll a gonosszal, tudni fogja, mit kell tennie.


~ Vannak írók, akiknek könyveit az ember akkor is megvenné, ha egy taknyos zsepibe köpködött betűleves massza lenne csak az egész. Valahogy így vagyok én is Wells bácsival.
Mert mikor már egy sorozatgyilkossal kezdesz el szimpatizálni, akkor az csakis az írót dicséri.
A történet épp csak egy év elteltével veszi fel újra a fonalat. John nem túl nagy lelkesedéssel segíti az FBI titkos kis démonellenes ligáját. De hiába ölt meg már jó párat. nem igazán engedik kibontakozni a benne élő gyilkost. Aztán hirtelen sorra bukkannak fel az újabb és újabb szörnyetegek. és Johnt már senki se állíthatja meg abban. hogy levadássza őket.
Maga a cselekmény pörgős, és szinte letehetetlen a könyv az elejétől a végéig. Ha nincs is már hullaházas jelenetek, néhol befigyelnek még a jó kis gyomorforgató leírások.
A szereplők továbbra is imádnivalóak a maguk módján. Én Johnt már sose fogom tudni nem szeretni. Mary-t pedig iszonyatosan hiányolom. Az FBI csapat tagjairól nem sokat tudunk meg, egyedül Pothas szerepelt eleget ahhoz. hogy ne szeressem. Persze az ő karakterének ez is volt a lényege. A kutyát viszont imádtam. Értelmét nem nagyon látom, hogy van, de megszerettem.
A legnagyobb piros pontja a könyvnek mégis a démonok. Végre épp, hogy csak de kaptunk pár morzsát, mik is ők, és honnan jöttek.
Szóval igen, a könyv még mindig fantasztikus. és nem tudnék róla elég hosszú ódákat zengeni.

Kedvenc karakterek: John Cleaver, a kutya (akinek a neve Kutyafiú...), Elijah,
Amit szerettem: a démonok, a nyomozás, a szereplők, a borító
Amit nem szerettem: -
Kedvenc idézet:"– Maga szerint egy választékosan beszélő, tízezer éves állatorvos-parkőr-kannibál-tudóst üldözünk, aki nagyon óvatos, kivéve, amikor nem?"
10/10

Megjegyzések

  1. Szia! Imádom ezt a könyvsorozatot, de a negyediket még nem olvastam, nem is találom. Te hogy, mikor és hol szerezted meg? Köszi a segítséget :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Michael J. Martinez – A Daedalus-incidens

Cassandra Clare - Holly Black: A bronzkulcs

Seanan McGuire – Minden szív kaput nyit

Krausz Emma – Osztálykép

Könyvek sokkoló befejezéssel