5 pocsék könyv szép borítóval
Vendégbejegyzés - Lollynymph
Az, hogy egy könyvet milyen borítóval adnak ki, igenis sokat számít szerintem abban, hogy az olvasók szeretni fogják-e az adott könyvet vagy sem. Mert például lehet bármilyen jó egy regény, ha okádék borítót terveznek hozzá (vagy esetleg lecserélik az eredetit a magyar kiadásnál egy szörnyűre), sokan bele sem kezdenek, mert ha meglátják a könyvesboltban, eszük ágában sincs akár a hátulját elolvasni, megvenni meg pláne nem. Vagy, ellenkező esetben, a borítója alapján szuperfantasztikusnak ígérkező könyvről kiderül, hogy valójában pocsék. Természetesen nem a borító a legfontosabb, de legyünk őszinték, nem nyálazhatunk végig minden egyes könyvet, amikor választani akarunk, hogy mit olvassunk, vagy mit vegyünk meg, így gyakran a borítóra hagyatkozva szanálunk. És bizony gyakran nem azt kapjuk, amire számítunk...
Összegyűjtöttem 10 olyan könyvet az általam olvasottak közül, amiknek a borítója és a tartalma egyáltalán nem passzol össze. Ennek most a felét fogom megosztani veletek, azokat, ahol jót vártam, és szépen mondva nem azt kaptam, a másik felét a következő bejegyzésre tartogatom. c:Top 5 pocsék könyv szép borítóval
A könyveket a borító szépsége alapján rangsorolom, nem az alapján, hogy mennyire szerettem/nem szerettem az adott regényt. Senkit nem szándékozok megbántani, ez csak az én véleményem, szóval ha te szereted az adott könyvet, szíved joga hozzá. ^^
5. Barbara Constantine: Tom, kicsi Tom
Az, hogy egy könyvet milyen borítóval adnak ki, igenis sokat számít szerintem abban, hogy az olvasók szeretni fogják-e az adott könyvet vagy sem. Mert például lehet bármilyen jó egy regény, ha okádék borítót terveznek hozzá (vagy esetleg lecserélik az eredetit a magyar kiadásnál egy szörnyűre), sokan bele sem kezdenek, mert ha meglátják a könyvesboltban, eszük ágában sincs akár a hátulját elolvasni, megvenni meg pláne nem. Vagy, ellenkező esetben, a borítója alapján szuperfantasztikusnak ígérkező könyvről kiderül, hogy valójában pocsék. Természetesen nem a borító a legfontosabb, de legyünk őszinték, nem nyálazhatunk végig minden egyes könyvet, amikor választani akarunk, hogy mit olvassunk, vagy mit vegyünk meg, így gyakran a borítóra hagyatkozva szanálunk. És bizony gyakran nem azt kapjuk, amire számítunk...
Összegyűjtöttem 10 olyan könyvet az általam olvasottak közül, amiknek a borítója és a tartalma egyáltalán nem passzol össze. Ennek most a felét fogom megosztani veletek, azokat, ahol jót vártam, és szépen mondva nem azt kaptam, a másik felét a következő bejegyzésre tartogatom. c:Top 5 pocsék könyv szép borítóval
A könyveket a borító szépsége alapján rangsorolom, nem az alapján, hogy mennyire szerettem/nem szerettem az adott regényt. Senkit nem szándékozok megbántani, ez csak az én véleményem, szóval ha te szereted az adott könyvet, szíved joga hozzá. ^^
5. Barbara Constantine: Tom, kicsi Tom
Ezt a könyvet semmi másért, csakis a borítójáért hoztam ki a könyvtárból. Tetszett ez az árnyékos-angyalos dolog a kisfiúval (őszintén megmondom, reméltem, hogy kiderül róla valamilyen izgalmas, természetfölötti dolog), de sajnos csalódnom kellett. A történet aranyos, de semmi több, egyáltalán nem izgalmas vagy fordulatos, nagyon sokszor eluntam magam, a könyv nyelvezete pedig nagyrészt tőmondatokból áll. Kár érte, egynek elment.
4. Leiner Laura: Akkor szakítsunk
Nem vagyok sem Leiner Laura fanatikus, sem pedig utáló, de nagyjából megvan a véleményem az írónő könyveiről. Az Szjg-t, főleg így visszanézve, pocséknak tartom, ettől függetlenül úgy gondolom, hogy megvan az az életszakasz, amikor az ember szereti, a Bábelt viszont kimondottan szerettem (annak ellenére, hogy a főszereplő csajtól nagyjából lekapartam az arcom, de ez mellékes). Aztán megkaptam ezt a könyvet és meg kell mondjam, imádtam a borítót, szerintem az össze könyve közül ezé a legszebb. Azzal a meggyőződéssel vettem a kezembe az Akkor szakítsunk-ot, hogy akkor az eddigiekből kiindulva az egyrészes regényei minden bizonnyal jobbak, mint a sorozatai. Tévedtem. Hihetetlenül idegesítő az egész, a szereplőket egytől egyig utáltam, a történet semmiről nem szól, kóricálnak össze-vissza, a főszereplő lány nevetséges kívánsága szerint, és az egésznek tényleg semmi, de semmi értelme. És még sorolhatnám. Ezután a könyv után döntöttem el, hogy akkor köszönöm szépen a lehetőséget, én nem veszek több Leiner Laura könyvet a kezembe.
4. Leiner Laura: Akkor szakítsunk
Nem vagyok sem Leiner Laura fanatikus, sem pedig utáló, de nagyjából megvan a véleményem az írónő könyveiről. Az Szjg-t, főleg így visszanézve, pocséknak tartom, ettől függetlenül úgy gondolom, hogy megvan az az életszakasz, amikor az ember szereti, a Bábelt viszont kimondottan szerettem (annak ellenére, hogy a főszereplő csajtól nagyjából lekapartam az arcom, de ez mellékes). Aztán megkaptam ezt a könyvet és meg kell mondjam, imádtam a borítót, szerintem az össze könyve közül ezé a legszebb. Azzal a meggyőződéssel vettem a kezembe az Akkor szakítsunk-ot, hogy akkor az eddigiekből kiindulva az egyrészes regényei minden bizonnyal jobbak, mint a sorozatai. Tévedtem. Hihetetlenül idegesítő az egész, a szereplőket egytől egyig utáltam, a történet semmiről nem szól, kóricálnak össze-vissza, a főszereplő lány nevetséges kívánsága szerint, és az egésznek tényleg semmi, de semmi értelme. És még sorolhatnám. Ezután a könyv után döntöttem el, hogy akkor köszönöm szépen a lehetőséget, én nem veszek több Leiner Laura könyvet a kezembe.
3. Stephenie Meyer: Twilight/Alkonyat
Úgy érzetem, méltó helye van ezen a listán Meyer kisasszony korszakalkotó regényének. Igen, korszakalkotó, ugyanis én még egy könyvet sem láttam, amit ennyi ember, ennyire hevesen, és ekkora egyetértésben képes lett volna együtt szidni. (Na jó, azért a híres-hírhedt Egy ikerpár titkos naplója is versenyezhetne ezért a címért.) Szinte fenomenális ilyet olvasni, komolyan mondom. Viszont pont ezért külön fájdalom, hogy a borítója meg ennyire jó. Tetszik az a letisztult, matt fekete borító és a minta is szép szerintem, szinte mindegyik résznél. Kár volt egy ilyen regényre pazarolni ezt a borítótervet.
2. Lori Lansens: A lányok
Ezt a könyvet még néhány éve vettem meg, egyrészt, mert nagyon izgalmasnak tűnt a hátoldala alapján (egy sziámi ikerpárról szól), másrészt pedig ez a borító... Valami csoda. Nagyon tetszik. A könyv maga viszont eléggé csalódás volt, sokkal jobban és lebilincselőbben is meg lehetett volna írni ezt a történetet, de sajnos nem volt olyan jó, mint ahogy vártam. Nem igazán voltak benne fordulatok, a lányok személyisége untatott és az egész valahogy borzasztóan lagymatag volt... Az üzenete sem igazán jött át. Egynek elment, de nem igazán van kedvem akármikor is újraolvasni. Viszont legalább szép dísz a polcomon.
Szerintem most sokakat megleptem ezzel, ugyanis ezt a könyvet/sorozatot szinte mindenki szereti, Molyon is 90% fölötti az értékelése... Fel nem foghatom, miért. Én, mikor elolvastam az első részt, egyáltalán nem nyerte el a tetszésemet, a főszereplő lány (ha jól emlékszem, Gwennek hívják) személyisége baromira irritáló, idegesített az állandó hisztije meg a ribis viselkedése, a főszereplő srácról sem tudok túl sok jót elmondani, ő szimplán csak indokolatlanul bunkó volt, Gwen családja egyszerűen borzasztó... A történet érzésem szerint nem haladt sehová, az egész vontatott volt, rengeteg felesleges és unalmas rész volt benne és még sorolhatnám. A második részt nem is tudtam befejezni, a harmadik pedig nincs is meg. De a borító! Esküszöm, kevés ennél szebb könyvborítót láttam életemben, az egész trilógiáé gyönyörű.
Ez volt az én kis listám, hamarosan jövök az ellentétével, vagyis 5 fantasztikus könyvvel, aminek pocsék borító jutott. Nektek van hasonló könyves élményetek, mikor a borító alapján ezerszer többet vártatok egy regénytől? :)
MeowMimi~
Megjegyzések
Megjegyzés küldése