Melvin Burgess: Billy Elliot

Vendégbejegyzés - NinjaDeltoidMacska

Billy Elliot kemény, humoros, ugyanakkor szívet melengető történetében ezúttal Melvin Burgess (Canegie Medal-díj) mutat az olvasónak újabb mélységeket, híven tükrözve az eredeti film szenvedélyét és bensőséges jóindulatát. Billy édesanyja két éve halott, édesapja és bátyja a bányászok elkeseredett sztrájkjának aktív résztvevője. Az édesapa azt akarja, hogy a fiú bokszolni tanuljon, mint ahogy mindenki ezt a sportot űzte korábban generációk óta a családban, Billyt viszont a balett csodája és elegáns világa varázsolja el. Ez könyv egy tizenkét éves fiú határozott és elszánt harcáról szól, kezdetben titokban, később pedig családja odaadó támogatásával. Csakis az ő segítségükkel és erőfeszítésükkel sikerül Billynek elindulnia egy minden korábbitól eltérő jövőbe.

~ Először a filmbe botlottam bele, amit nagyon megszerettem. Pont rossz passzban voltam, mikor egy angol órán, egy feladat kapcsán hallottam erről a filmről, és már akkor tudtam, hű ezt nekem látnom kell. Remek is volt, bár a tánc tehetsége a főszereplő fiúnak kissé vitatott, de egy jó humorú, és kellően mellékvágányon szereplő drámaisággal.
A történet annyi amennyit a könyv hátulja ígér, és a történetet valójában a karakterek viszik el. A könyv több szempontot is felvett, Billyét, és családjáét, Michaelét, de még egy zálogházi eladóét is. Mindegyik karakter valahogy szerethetővé válik lassan. Billy alapból imádni való, Micheal (Billy barátja) humora, és transzvesztita hajlamai olyan dolgokat boncolgat ami nagyon merész, és még sincs túldramatizálva. Leginkább mégis az apa fejlődése az érdekes. A könyv nagyobb hangsúlyt fektet a sztrájkra, és az apa lelkében végbemenő folyamatokra, amik nagyon jól kiegészítette a filmet. Billy bátya, Tony is kapott egy kis plusz rivaldafényt, amit eredetileg nem nagyon szerettem, de az ő karakterfejlődése miatt már egyáltalán nem bántam. Maga a sztrájk pedig nagyon jól volt leírva. A reménytelenség, és a remény, furcsa váltakozása nem adott szomorú felhangot a könyvnek.
Nagyon sok benne a káromkodás, de az egész úgy van tálalva, hogy csak nevetni tud rajta az ember.
Végül ezt a kis könyvet mindenkinek ajánlom, aki elszeretne tölteni egy könnyed délutánt, és a film is kihagyhatatlan!

Kedvenc karakterek: Billy, Michael. Nagyi
Amit szerettem: a több nézőpont, a film kiegészítése, jó témák
Amit nem szerettem: -
Kedvenc idézet:"Az ember azt gondolná, hogy legalább a saját otthonában egy kis megértésre talál, de nem, ááá, nem."
10/10

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Emmi Itäranta – Tiltott álmok városa

Az ég a földig ér

Jasper Fforde – Monokróm

John Cure - A gonosz új arca

Szaszkó Gabriella – Nyisd ki ezt a naplót!